Gazdaság és választás — mit mondanak a számok 2026-ra?
Milyen összefüggés van a gazdasági teljesítmény és a kormánypárt választási eredménye között? Ezt a kérdést vizsgálja az alábbi elemzés a rendszerváltás utáni nyolc kormányzati periódus adatai alapján.
Az incumbens margin fogalma
Az incumbens margin a kormánypárt pártlistás szavazataránya mínusz a legerősebb kihívóé. Pozitív érték azt jelenti, hogy a kormányzó párt több szavazatot kapott, negatív, hogy kevesebbet, de nem feltétlenül veszített kormányt (ld. 1998, a Horn-ciklus anomáliája).
GDP-növekedés és a margin összefüggése
Az OLS regresszió szerint minden +1% kumulált GDP-növekedés átlagosan kb. +1 pp incumbens margint jelent (r = +0.592, R² = 35%). A nullpont ~5.3% kumulált GDP-növekedésnél van, e felett a kormánypárt jellemzően több szavazatot kapott.
Infláció és a margin összefüggése
A váltást legjobban az infláció jósolja (r_pb = +0.72 a kormányváltással). A ciklusok, ahol az incumbens maradt, átlagosan 3.4%-os éves inflációt mutattak, ahol váltás volt, 16.5%-ot. A breakeven kb. 12% körül van.
Az Orbán V. ciklus (2022–2025) adatai
| Év | GDP | CPI |
|---|---|---|
| 2022 | +4.6% | 14.6% |
| 2023 | −0.9% | 17.1% |
| 2024 | +0.6% | 3.7% |
| 2025 | +0.6% | 4.4% |
| Kumulált / átlag | +4.9% | 9.95% |
A kumulált GDP +4.9%, a breakeven (5.3%) alatt. Az átlagos infláció 9.95%, a breakevennek (11.96%) alatta, de az elmúlt három Orbán-ciklus (0.6–4.1%) átlagánál lényegesen magasabb.
Előrejelzés a historikus mintán
Az alábbi interaktív ábra a nyolc historikus periódust és az Orbán V. modell-előrejelzését mutatja be. A GDP- és az inflációs modell között váltani a gombokkal lehet. Az egyes pontokra rámutatva részletes adatok jelennek meg.
GDP-modell
Regresszió: N=8 historikus periódus (OLS). Konfidencia-tartomány: ±15–16 pp (R²=23–35%). Modell-előrejelzés — nem választási prognózis.
A két modell előrejelzése:
| Modell | Előrejelzett margin |
|---|---|
| GDP-modell | −0.4 pp |
| Inflációs modell | +2.1 pp |
| Átlag | ~+0.9 pp |
Mindkét modell statisztikailag nulla körüli értéket ad, ami rendkívül szoros versenyt jelez. A konfidencia-intervallum azonban ±15–16 pp, tehát a modell önmagában nem tudja megkülönböztetni a szoros Fidesz-győzelmet és a szoros ellenzéki győzelmet.
Kontextus és korlátok
A gazdasági modellek nem veszik figyelembe a politikai tényezőket: a Magyar Péter és a TISZA megjelenése, a 2022 utáni választókerületi átrajzolás, a média-aszimmetria és az ellenzék korábbi fragmentációjának megszűnése mind olyan változók, amelyek a regressziós egyenleten kívül esnek.
Adatok: IMF/Világbank (GDP), KSH (CPI). Regresszió: OLS, N=8 periódus.
