Előrejelzés - 2026.01.14
A 2026-os országgyűlési választásig kevesebb mint 3 hónap van hátra, és az előrejelzésünk szerint az elmúlt évtizedek legszorosabb választása előtt állunk. A 40.000 Monte Carlo szimulációnk alapján egyik nagy párt sem tekinthető egyértelmű befutónak – a választás napján gyakorlatilag pénzfeldobás, hogy ki alakíthat kormányt.
Mai népszerűség
A legfrissebb adataink szerint a két nagy párt fej-fej mellett áll:

| Párt | Népszerűség |
|---|---|
| TISZA | 42,8% |
| Fidesz-KDNP | 42,2% |
| Mi Hazánk | 5,2% |
| DK | 3,9% |
| MKKP | 3,3% |
| Egyéb | 2,6% |
A TISZA minimális, 0,6 százalékpontos előnnyel vezet. Ez a különbség praktikusan döntetlen.
Választás napi előrejelzés: A patthelyzet árnyéka

Szavazatarány
A választás napjára vonatkozó előrejelzésünk szerint a Fidesz-KDNP enyhe előnyre tehet szert:
- Fidesz-KDNP várható belföldi szavazataránya: 43,1%
- TISZA várható belföldi szavazataránya: 42,0%
A szimulációk 56,6%-ában a Fidesz szerzi a legtöbb szavazatot, 43,4%-ában pedig a TISZA.
Mandátumok eloszlása
A magyar választási rendszer sajátosságai miatt a szavazatok és a mandátumok közötti kapcsolat nem lineáris.
A grafikonon jól látható, hogy mindkét párt mandátum-eloszlása erősen átfedi egymást , és jelentős valószínűséggel mindkét oldal a 100 mandátumos többségi küszöb környékén végezhet. A Fidesz 98 míg a Tisza 97 mandátumot kapott átlagosan a 40 ezer szimuláció során.
⚠️ Patthelyzet esélye közel 10%
Ez a választás legkritikusabb adata. Szimulációink szerint:
| Kimenetel | Valószínűség |
|---|---|
| Fidesz-KDNP többség (≥100 mandátum) | 49,9% |
| TISZA többség (≥100 mandátum) | 40,3% |
| 🔴 PATTHELYZET (egyik sem ér el 100-at) | 9,8% |
| Fidesz 2/3-os többség | 1,7% |
| TISZA 2/3-os többség | 3,6% |
Minden tizedik szimulációnk patthelyzetet eredményez – olyan parlamentet, ahol egyik nagy párt sem éri el önállóan a kormányzáshoz szükséges 100 mandátumot. Ez a magyar politika történetében példátlan helyzetet teremtene.
Koalíciós forgatókönyvek
Ha a patthelyzet bekövetkezik, koalíciókötésre lesz szükség. A jelenlegi pártstruktúra mellett a következő lehetőségek adódnak:
| Koalíció | Valószínűség |
|---|---|
| Fidesz-KDNP többség (≥100 mandátum) | 49,9% |
| Fidesz + Mi Hazánk többség | 59,7% |
| Fidesz + Mi Hazánk 2/3 | 2,7% |
| Fidesz + DK többség | 49,9% |
| TISZA többség (≥100 mandátum) | 40,3% |
| TISZA + Mi Hazánk többség | 50,1% |
| TISZA + Mi Hazánk 2/3 | 4,4% |
| TISZA + DK többség | 40,3% |
A Fidesz + Mi Hazánk koalíció közel 60%-os valószínűséggel szerezne parlamenti többséget, míg a TISZA + Mi Hazánk koalíció 50,1%-os valószínűséggel. Ez azt jelenti, hogy a Mi Hazánk könnyen a mérleg nyelve szerepét tölthet be.
Kis pártok: Ki jut be?
A 5%-os parlamenti küszöb komoly akadályt jelent a kisebb pártoknak:

| Párt | Bejutási esély |
|---|---|
| Mi Hazánk | 52,8% |
| DK | 0,1% |
| MKKP | <0,1% |
A Mi Hazánk bejutása gyakorlatilag pénzfeldobás (52,8%), míg a többi kis párt szinte biztosan kívül marad a parlamenten. Ha a Mi Hazánk nem jut be, az jelentősen átrajzolhatja a mandátum-eloszlást.
Módszertan
Előrejelzésünk a következő elemeken alapul:
- Hierarchikus Bayesi modell a közvélemény-kutatások aggregálásához, közvélemény-kutató specifikus torzításokkal
- Dinamikus idősor-modell a népszerűség változásának becslésére
- Monte Carlo szimuláció (40.000 futtatás) a választási eredmények modellezésére
- Egyéni választókörzeti modellek a területi hatások figyelembevételére
A modell figyelembe veszi a közvélemény-kutatók múltbeli teljesítményét, a kampányhatásokat, és a választási rendszer sajátosságait.
Konklúzió
A 2026-os választás történelmi szorosságúnak ígérkezik. A közel 10%-os patthelyzet-esély arra figyelmeztet, hogy a választás éjszakáján nem biztos, hogy egyértelmű győztest hirdethetünk. A végeredményt lehetséges, hogy néhány ezer szavazat döntheti el a kulcs választókörzetekben.
Fontos megjegyzés: A fenti adatok a választás napjára vonatkozó előrejelzések. A közölt adatok csak a jelenlegi állapotot tükrözik, és még jelentős változás következhet be a kampány során.
Az előrejelzés kizárólag statisztikai modelleken alapul, és nem jelent politikai állásfoglalást. A valós eredmények eltérhetnek az előrejelzéstől.